Új típusú sugar diake 2 kezelési koncepció, Navigációs menü

Jelen tanulmányban rendhagyó módját választjuk annak, hogy belépjünk Dosztojevszkij néhány alkotásának művészi világába. A Szegény emberek és A hasonmás című kisregényekben1 fogjuk egy-egy kiemelt példán keresztül meg- tekinteni, milyen formában fogalmazza meg Dosztojevszkij az irodalmi hagyo- mányhoz való viszonyát.

Irodalmi hagyományon jelen esetben azt az irodalmi- kulturális kontinuumot2 értjük, amelyben rendszerszerűen körvonalazódnak és felhalmozódnak bizonyos irodalmi kánonok, illetve kánonbontások működteté- sének témakezelési, alakábrázolási, trópushasználati, műfaji, műnemi, stiláris stb.

Mivel a kánonok valójában a legkülönfélébb poétikai szinteken egyezményesített jel—jelentett formációk konkrét irodalmi művek poétikai ta- pasztalatain alapozódnak meg, új típusú sugar diake 2 kezelési koncepció akkor is, amikor általános irodalmi para- digmákról pl. Az esetek többségé- ben pedig az irodalmi hagyományokhoz fűződő viszonyát meghatározó alkotás szövegközi intertextuális gyakorlatában hol nyíltabb, hol rejtettebb eszközök- kel utalja magát konkrét művekre.

Így az irodalmi hagyományhoz való viszony 1 A Karamazov testvérekre érvényesítetten az adott eljárást a himnusz műfajának vonatkozá- sában lásd e tankönyv Egy lengyel Dosztojevszkij-olvasat A Karamazov testvérek szöveginspirá- ciója Andrzejewski Sötétség borítja a földet című regényében című fejezetében. A Bűn és bűnhő- désre és A félkegyelműre vonatkozó kitérőre jelen tanulmány keretei között két függelékként meg- jelenő rövid írás kínál majd lehetőséget, melyek szerzői, Szekeres Adrienn és Solti Gergely készü- lő PhD disszertációjuknak azokat az eredményeit mutatják be, melyek illeszkednek a Puskin— Dosztojevszkij, Nyekraszov—Dosztojevszkij témák itt folytatott tárgyalásába.

Fordította: Soproni András. Budapest, Gondolat, Ehhez fogunk tehát folyamodni a következőkben, mégpedig, a mondottakon túl, egy sajátos elemzésmódszertani elv illusztrálásának a új típusú sugar diake 2 kezelési koncepció is.

Azt igyek- szünk bemutatni, hogy az irodalmi műalkotás szövegközi rendszerének akár csak egy-két kitüntetett pontját tanulmányozva, lehetőség kínálkozik olyan ér- telmezési alapvonalak kijelölésére, amelyek már az egész mű interpretációjának a bázisául szolgálhatnak. E tény poétikai magyarázata abban keresendő, hogy a szövegközi jelentéskomponens általában nem marginális, jelentőségében szélre eső, hanem a mű értelmi világának központi területére vezeti az olvasót.

Az intertextuális jelentésközegre jellemző egyrészt az, hogy benne hangsúlyosan kötődnek össze a szövegkülső motívumok a mű szövegbelső motívumaival — ez utóbbiak pedig jelentésrendszert alkotva bontakoznak ki az irodalmi alkotásban, ezért értelmezésük nem nélkülözheti az egész műről való gondolkodást; más- részt a szövegközi jelentéskomponens az intertextuális rendszer egészének a ré- sze.

Bizonyított tény, hogy egy intertextus soha nem önmagában áll, jelentése akkor tárul fel a legteljesebb formájában, ha a mű intertextusaiból szövődő bel- sőleg következetes rendszernek az elemeként tekintünk rá.

Ennek az elméleti-módszertani alapvetésnek tanulmányunk célkitűzésére vonatkozó gyakorlati szempontjait az adja, hogy a fentiek értelmében az emlí- tett Dosztojevszkij-kisregények egy-egy szövegközi jelentéstartományának a feltárása során körvonalazhatunk bizonyos műértelmezési lehetőségeket.

E ta- nulmány olvasója nem számíthat tehát komplex műinterpretációkra, de remélhe- ti, hogy az irodalmi hagyományozódás kérdéskörének nyomvonalán haladva mégis lényegi bepillantást nyerhet a szóban forgó szépírások poétikai világába. Egy Turgenyev-regény paradoxonjai. A Rugyin nyomról nyomra.

E munka arra irányul, hogy a vizsgált mű intertextusainak szemantikai összerendezési szabályszerűségeit mutassa be, aludttej cukorbetegeknek arra, ho- gyan alakulnak ki a regényszövegben több — szüzsés, műfaji, műnemi stb. Wien, És hány ilyen ágrólszakadt, szegény, jószívű Szamszon Virin jár közöttünk! Gyevuskin 4 A Szegény embereket és A hasonmást magyarul a következő kiadások alapján idézzük, záró- jelben a lapszámok megjelölésével, saját kiemeléseinkkel: Dosztojevszkij: Kisregények és elbe- szélések.

A bemutatott interpretációs ítéletek összehangoltságából kitűnik, hogy Dosz- tojevszkij a valósághoz való hűség kritériumát igen összetett módon avatja re- génye hőse, Gyevuskin mandzsetta cukorbetegség kezelésében pozíciójának szellemi középpontjává.

Ezért számon kéri a műtől a szegény emberek sorsának az idealizálását, megszépítését, meg- javítását. Ez az ábrázolás azt a gondo- latot tükrözi, hogy nem szabad a valósághoz hűen — naturálisan — leírni azt, ami lerántja a leplet a szegény ember nyomorúságáról, Dosztojevszkij egy másik művének címével szólva: a megalázottak és megszomorítottak életének való- ságáról. Mindez a Puskin-mű gyevuskini értelmezésével ugyancsak összhangba rendeződve azt is sugallja: csak azt szabad naturálisan ábrázolni, ami a szegény ember egzisztenciális kiszolgáltatottságára írt adhat — nem más ez, mint az együttérzés.

Míg a pszichológiai alakábrázolás síkján a két értékítélet, illetve azok ellentmondásossága vö. A műben ezzel hasonlíthatatlanul bonyolultabbá válik a naturális temati- zációja, mint ahogy azt maga Gyevuskin értheti, hiszen a valóság tükrözésének problémáját Dosztojevszkij kettéágaztatja.

Szó van egyfelől a valóság naturális diabetes insipidus új típusú sugar diake 2 kezelési koncepció másfelől egyre inkább szó lesz Gyevuskin értelmezésének termé- szetes voltáról, szellemi és lelki adottságának, hajlandóságának arról a termé- szetéről natúrájárólmelyet a hős által adott Puskin- és Gogol-értelmezés hű- en, — ezen a síkon már: — ellentmondásmentesen tükröz, hiszen a hős szövegér- telmezését sorsa, vagyis szegény ember mivoltának tényei motiválják lásd e motívumnak a címen keresztül kapott műbéli hangsúlyát.

Így tűnik fel maga a gyevuskini értelmezés olyan ábrázolásként, mely naturálisan leképezi a hős szellemi-lelki habitusát. Így kristályosodik ki Dosztoejvszkijnek az a Sze- gény emberekben fogant naturalizmus-fogalma, melynek eredményeképpen az olvasó megérti Gyevuskin Puskin- és Gogol-értelmezésének természetes voltát természetesnek ítéli, hogy Gyevuskin, a szegény emberek sorstársa az adott módon vélekedikés mégis rálát arra az ellentétre, mely Gyevuskin értelmezé- sei és a szóban forgó Gogol- és Puskin-művek eredeti szövegvalósága között fennáll.

Dosztojevszkij eszerint egyszerre közelíti az olvasót Gyevuskin értelmezé- séhez, új típusú sugar diake 2 kezelési koncepció távolítja őt el onnan, a figyelmet a puskini és a gogoli poétikai szöveg- világ természetére, natúrájára irányítva, és ezen keresztül, magától értetődően, saját regényének ábrázolási feltételeire.

A kérdéses pontokra figyelve viszont azt láthatjuk, hogy a hőshöz való közelítést Dosztojevszkij más módon hajtja végre, mint Puskin.

E valószerűtlenség- nek a valószerűsége, láthattuk, Gyevuskinnak és a sorsának a természetén ala- pozódik meg gondolatilag, vagyis a szöveg referencia- vonatkoztatási pontokat szab a naturális fogalmának értelmezésében.

cukorbetegség fogak kezelése

Mindezzel magára a gogoli poéti- kára utal vissza, melyet ugyancsak foglalkoztat saját valószerűtlensége más- képp: fantasztikussága a Pétervári elbeszélésekben, mely ciklushoz A köpönyeg is tartozik.

Ez egyben az összeegyeztethetetlenség, az össze nem illés jelentését is hordozza, mely több szinten strukturálja Az orr című elbeszélés történetvilágát.

Ezzel Dosztojevszkij a puskini natúraábrázolást gogoli kontextusban írja át a Szegény emberekben, a valósághű ábrázolás valószerűtlenségéről téve vallomást akkor, amikor saját hőse egy másfajta valószerűtlenséget kér számon Gogoltól, nevezetesen: a való- ság megidealizálását, pozitív irányú torzítását. Ebben a problémakontextusban ugyanakkor a Puskin-műből is eszünkbe idéződik a valóság torzításának hason- ló aspektusa, hiszen éppen ennek kifejtésébe tartozik bele az elbeszélő és Szamszon Virin fent említett együttérzésének a mozzanata.

Virin ezzel gondolatban, az értékítélet síkján, természetes szépségétől idealitásától fosztja meg Dunya sorsát, vagyis épp fordított irányban torzítja el a valóságot, mint ahogy Gyevus- 5 A Gogol-hivatkozások magyar és orosz nyelvű forrásai a következők: GOGOL művei. Első kötet. Budapest, Európa könyvkiadó, A továbbiakban is lapszámokkal utalunk a forrásokra. Budapest, Kró- nika Nova Kiadó, Gyevuskin az iro- dalomban a megidealizált valóság hű ábrázolását keresi. Dosztojevszkij pedig rámutat a valóságidealizáló irodalom torzításaira.

Gogol szellemében kutatja ugyanakkor a látszólag össze nem illő forma és tartalom harmonikus egységét, ami a lét és a szöveg natúrájának a feltárását célozza.

  • Примерно там, где по твоим рассказам должен находиться Большой Секунд через десять Ричард закричал в передатчик: - Слушайте меня, Николь, Элли и все остальные.
  • Просто я исхожу из тех сведений о раманах, которыми располагаю.
  • Чтооо.
  • Вдруг - Прости, Ричард, - промолвил Арчи после небольшой паузы, - но сейчас я больше не могу разговаривать с тобой на эту тему.

Ellenőrzésre szorul az is, hogy valóban kettősen szabályozott-e az említett hivatkozások értelme, tekintet-tel arra, hogy az intertextuális jelentéskomponens a szövegközi rendszer eleme- ként működik. Kezdjük az első kérdés megválaszolásával.

american diabetes association guidelines pdf

Szoro- san összefűződik tehát az irodalmi szövegben megtestesülő ábrázolás A pos- tamester, A köpönyeg és eme ábrázolás értelmezésének Gyevuskin értékelése Dosztojevszkij a naturális költői fogalmának a kibontásában. Ennek az össze- függésnek a felállítása azután igen jelentékeny módon ismétlődik meg, amikor magát Gyevuskint is az írás aktusában szemléljük, egy olyan úton, melyen ha- ladva leveleiben a hősnek fokozatosan sikerül eltávolodnia a valóságot idealizá- ló szentimentális és romantikus nyelvi kliséktől és metaforahasználattól, új típusú sugar diake 2 kezelési koncepció kezve a naturális nyelvig NB: nem a naturális iskola nyelvéről van szó, hanem a Dosztojevszkij által természetesnek tekintett nyelvről!

Mindehhez természetesen Puskin és Gogol műveinek nem csupán tematikus meghivatkozására van szükség. Ha intertextuális gyakorlatról beszélünk, szám- ba kell vennünk e két mű még nem említett motívumainak következetes végigvitelét a regényszövegben8, azok radikális átalakításával.

Ennek részletei- be most nem kúra cukorbetegség kezelésére népi csak azt jelezzük, hogy idetartozik például a köpö- nyeg motívum átfordulása a csizma motívumába, melyet azután a szöveg Gyevuskin átváltozásának mérföldköveihez köt, és mind az ábrázolás, mind az értelmezés méghozzá lét- és szövegértelmezés témájához egyenértékűen oda- kapcsol az utóbbihoz lásd a regény mottóját.

A postamester legfontosabb át- örökített gondolatformációja a Szegény emberekben a jó pásztor és a megtévedt bárányka bibliai forrású, metaforikus témarelációjának sajátos és szövevényes átültetéseként jelenik meg, Gyevuskin és Varenyka kapcsolatának jellemzéséül szolgálva.

Skizofrénia

Nagyon fontos látnunk, hogy e szemantikai alkotóelemekhez kötőd- nek a regényszöveg individuális témaegységei, mígnem az eltérő forrású szö- vegbelső, szövegkülső motívumok szétbonthatatlan kötelékbe fonódnak — közülük szemantikai sűrítőpontként emelkedik ki a sarok motívuma. E mű ben jelent meg a Pétervár fiziológiája című, ugyancsak Nyekraszov által szerkesztett, a naturális iskola mintakötetének tekinthető gyűjteményben.

lézeres vércukormérő 2021

Budapest, Tankönyvkiadó, E szakmunkában lásd még a Gyevuskin Gogol- és Puskin-recepciójában megnyilvánuló ellentmondásokról a hős eszmélésfolyamatának a nézőpontjából. A hősök nyelvéről részletesen vö. Ám ha csupán a naturális iskola poétikai paradigmájára való általános utalásként fogjuk fel a látszólag szoros szövegkötődés feltételezésére is okot adó páhuzamokat, olvasatunkban ez esetben is az irodalmi hagyományhoz való viszony markáns megfogalmazásának a körvonalai tűnnek elő.

Arról van ugyanis szó, hogy a pétervári sarok épp abban a két jelentésben bukkan fel a Szegény emberekben, mint Nyekraszov karcolatában. A sarok kettős jelentése, mely Dosztojevszkij regényében a legkiszolgáltatottabb sze- génységnek a szemantikai ismérvévé válik, a Nyekraszov-karcolatban meghatá- rozott két tárgyi jelentéssel összhangot mutat tehát.

A naturális ábrázolás mö- gött rejlő filozófia miszerint a társadalmi közeg determinálja a gondolkodást és a létet szintén jól tükröződik Gyevuskin gondolkodásának induló fázisában.

Pályázatok

A sarok tehát, mint kiinduló szemantikai formáció, a Szegény emberekben a rejtőzködésnek, a félelemteli meghunyászkodásnak a térjegyeként válik aktívvá a szövegben; jelentése Gyevuskinnak azt a vágyát közvetíti, hogy Varenyka elől a valóságot eltakarja. Az idealizáló magatartás kétféle megnyilatkozási módban tárul fel: a levelek írásmódjában, valamint a hős mindennapi cselekedeteiben.

A gyevuskini emberi természet mert Dosztojevszkij nem a jellem, hanem az érzés, gondolkodás és viselkedés természetének az összetettségét előtérbe állító kérdéskör felől közelít vs. A nyekraszovi bemutatáshoz képest azzal az óriási különbséggel, hogy a mű ábrázolt világában a természet rejtett aranytartalékai képesek intenzíven megnyílni, hiszen Dosztojevszkij meggyőződése szerint az emberi természet lehetőségei egyfelől messzemenően felülmúlják a közeg determináló hatását, másfelől előre nem bemérhető, kiszá- míthatatlan irányokban mozdulhatnak el.

diabetes mellitus guidelines pdf

A sarok éppen ezért egyben az alak- transzformáció karakterisztikus szemantikai jegyeként is szerepelhet egy olyan történetben, melyben a hős — a nyekraszovi karcolattal ellentétben, ahol a fő- szereplő statikus, mozdulatlan — képes az átváltozásra, átalakulásra. Gyevuskin kiinduló helyzetének gyökeres átformálódásáról a regény végén a Varenyka lakásába való átköltözés szemantikai megjelenítésén keresztül kapunk hírt, ahol szintén kiemelt motívumnak bizonyul a sarok.

Ám egészen másképp, mint a regény elején. Ez az ágy üres, Gyevuskin csupán akkor juthat be Varenyka lakóterébe, új típusú sugar diake 2 kezelési koncepció a szeretett barát már nincs jelen. Nézegettem a kézimunkáit. Az én egyik levelemre cérnát kezdett gombolyítani. A kisasztal fiókjában papír- szeletkét találtam, ez állt rajta: »Kedves Makar Alekszejevics sietve A sarokhoz kapcsolt hímzőráma két nézőpontból irá- nyítja magára a figyelmet.

Egyfelől egybefűződik vele a cérnagombolyítás mo- tívuma, egyértelműen Gyevuskin leveleit idézve az eszünkbe, hiszen éppen e levelek egyikére gombolyít Varenyka. A motívum egyben mindazt konnotálja, ami e levelekben foglaltatott, illetve ami a műben a levélírás folyamataként áb- rázolódott. Ehhez tartozik az is, hogy a hímzőráma etimológiailag, e tárgy ere- detéből következően vö.

Amivel Gyevuskin szembesül tehát, az maga a kínszenvedés, melynek immár ő is részese azáltal, hogy elveszítette Varenykáját. Azt a Varenykát, akit az élet megszépítésének minden igyekezete, a valóság tárgyi kellékekkel és szavakkal történő idealizálása ellenére vö. A nevén keresztül a szentek történetének hőseivel ro- konítható Makar Gyevuskin magára veszi a keresztjét, végigjárja a szeretet el- mélyülésének szenvedésútját, melynek eredménye nem a boldogság, hanem a szeretet igaz természetére való rátalálás, és eme új natúra természetes kifejezé- sének a megteremtése.

A disszonáns világban így jön létre a katartikus harmó- nia.

  1. Skizofrénia – Wikipédia
  2. Bevezetés Az Irodalomtudományba (Segítség Műértelmezésekhez) | PDF

A puskini megoldáshoz képest tehát megfordul a költői értékelés: a tékozló lány tényleg boldogtalanságba indul, hiszen Bikov nem lehet az ő jó pásztora. Jó pásztornak bizonyul viszont Gyevuskin, aki lelke új természetével és annak szavakban való megjelölésével Varenyka elutazása után is híven őrzi — szülő apaként — édes leányát vö.

A figyelem Va- renyka és Gyevuskin szemantikai figurájának sajátos kapcsolatára irányul. A név őrzése fontos motívum a regényben, hiszen Gyevuskin ma- gatartását is az befolyásolja, hogy igyekszik megóvni becsütetét és jó hírnevét vö.

A becsülethez kapcsolt név így tehát a jó név problémaköreként merül fel vö. Nem is lehet ez másképp.

Arra, hogy úgy véljük: nem egyszerűen Gyevuskin új nyelvének a megta- lálása a kulminációs pontja a regénynek, hanem éppen a jó motívumára ráépí- tett szemantizáció, vagyis e nyelv kimunkálásának a jelentésminősítése, elegen- dő okkal szolgál az az alakpárhuzam, mely Varenyka és Gyevuskin cselek- ménybeli sorsának ellentétes irányú beteljesülése ellenére kibontakozik a regényben.

E párhuzam súlyát az adja, hogy éppen a fent említett gogoli—pus- kini intertextuális térhez kötődik, ráadásul úgy, hogy a jónak a gondolatköre Puskin szemmel láthatóan ötvöződik a valóság idealizálandóságának Gye- vuskin Gogol-értékelésében helyet kapó gondolatával.

hatékony kezelés cukorbetegség

Az ilyen fajta idea- lizálásnak az ellentételezését vélhetjük felfedezni a naturális iskolának abban a poétikai credójában, melyet Nyekraszov Pétervári sarkok című karcolata is tolmácsol.

Gyevuskin tehát a regény végén ott áll a pétervári sarokban, mely határozot- tan különbözik attól, amiből elindulva átváltozása kezdetét vette a regény ele- jén. Az ismétlés ugyanakkor más tekintetben is módosul: szakrális konnotációs körbe vonódik. A továbbrészletezett tematizáció az isteni áldás szó szerint: kegyel- mes, jó szó motívumán keresztül húzza alá az isteni igazság revelációjának a gondolatát.

Bevezetés Az Irodalomtudományba (Segítség Műértelmezésekhez)

Ehhez képest Istenként Varenykát dicsőíti Gyevuskin. Az sem feledhető, hogy Mózeshez a szent sátor felszen- telése után a szentélyben elhelyezkedő frigyláda felett, a két kerub közül szól Isten a világosságról Mózes IV. Ezt kieme- li az Isten-figura szemantikai rekonstruálhatóságában feltárulkozó újabb parale- lizmus.

A két regényalaknak ahhoz a poétikai rokonságához, mely a mű végén a szó — dicsőség — kerub — Isten ószövetségi háttéren mért jelentésalakzatban nyílik meg, hozzátartozik az is, ahogyan Varenyka még Gyevuskin őt megnevező személyes megszólításait megelőzően elbúcsúzik lelki társától szeptember án. Utolsó levelében annak nevében kér reá isteni áldást, hogy Gyevuskin semmihez sem fogható szeretetében őneki igazi jótevője lett.

És végül említést érdemel még egy rejtett párhuzam. E szómotívum összetett szerepe több összefüggés mentén tárul fel. Bolondság, szeszély, Varenyka, nem más, mint szeszély!

Ennek értelmében nem csupán a bolond gondolatával történő értékelés mentén képződik ismételten már sokadik alkalommal párhuzam Varenyka és Gye- vuskin alakja között. Ennek eredményeképpen viszont már Varenyka sem hóbortos igt jelentése többé, hanem Gyevuskin szeme fénye az ószövetségi konno- tációs bázison hangsúlyosan: Isten fénye.

  • Értesítés szennyvízhálózat építési munkáinak ütemezéséről - admin Tájékoztatjuk a település lakosságát, hogy a KEHOP
  • Tünetei[ szerkesztés ] A skizofrénia pszichotikus, mentális megbetegedés, ennek jellemző sajátosságai általánosan elmondhatók a betegekről.
  • "В чем дело, мой дорогой?" - спросила Николь.
  • Пройдя вдоль канала еще около километра, Ричард с Николь завидели вдали большое пятиугольное сооружение.

Amit Gyevuskin lát, az Isten fénye. Amit kimond, az isteni di- csőítő szó. Levélként már nem datált monológjában az isteni dicsőséget őrző kerub szól a másik kerubhoz.

elvek cukorbetegség kezelésének

Varenyka és Gyevuskin Dosztojevszkij jelentés- világának értelmében isteni megnyilatkozásként teremtik meg a dicsőséget sugárzó fényt a szóban. De miért épp a sarokban? Ebben az új sarokban, melyben Gyevuskin már nem kényszerül többé rejtőzni, elszigetelődni, hanem szívében szeretettel tago- lódik előállítás kezelésére viszketés diabetes abba a világba, melynek teremtőjeként mutatja fel a szöveg a jó szót.

A sarok mint térmotívum vonja magára a figyelmet, ami a jelentés síkján annak a helynek a keresésével harmonizál, amelyet a szegény ember az ő pétervári vilá- gában betölthet. Az utolsó monológ kétszer hozza előtérbe a Hol? Én meghalok, Varenyka, ebbe biztosan belehalok, a szívem nem lesz képes elviselni ilyen szerencsétlenséget! A pétervári tér egyszerre kinyílni és beszűkülni látszik. Varenyka távozik Pétervárról, mely eseménytörténeti részlet megfogalmazása együtt jár a Hol? Gyevuskin is halni készül.

A kérdés ekkor már így szól: az életben vagy a halálban játszódik-e le a lét? Boldogságról szó sem lehet vö. A sarok ennek megfelelően szűnik meg konkrét fizikai tér mivoltában, és válik az emberi szenvedésben megérlelt szeretet metaforájává.

E szeretetben a lét értel- me a látás és mondás közös aktusaként teljesedhet be egy olyan igazság megta- lálásában, amely az isteni dicsőséghez kötődik úgy, hogy annak teremtője, lét- rehozója — a dosztojevszkiji szövegvilág mindenkori üzenete szellemében — az ember. A Szegény em- berek üzenete szerint az élet sűrűjébe a hősök akkor léphetnek be, amikor a te- remtő szeretetnek egyszerre alanyává és tárgyává válnak. Ám ilyen hőssé csak Varenyka oldalán válhat. A szeretet jó pásztora puskini intertextuális környezetben, jól körülhatárolt ó- és újszövetségi gondolkodási hagyományelemek kontextusában teljesíti be kettősen Gogol Pétervári elbeszéléseinek egy fontos meglátását természetesen más Gogol-forrásokra is visszautalóan, vö.

A Pétervári elbeszélésekből átszármazó legerőteljesebb gondolat a Pétervári zugok által is képviselt naturális elbeszéléspoétika kánonjára való reflexióként bontakozik ki a Szegény emberekben.

Ilyen históriát csak olyan regény- szereplők élhetnek meg, akik a Pétervári zugok elbeszélő-hősétől eltérően ren- delkeznek az átváltozásnak azzal a képességével, melyet Dosztojevszkij elsőd- legesen is Gyevuskinra ruház alkotásában. Hogy az irodalmi szövegben lejátszódhassanak, szükség van ugyanis arra, hogy a mű- ben ábrázolt valóság hőse ne Kovaljov legyen, aki a maga mozdulatlanságában járja végig új típusú sugar diake 2 kezelési koncepció, ne is a létével önmagába zárt Akakij Akakijevics, és külö- nösképpen ne a fiziológiai karcolatban ábrázolt, változásra képtelen, statikus vi- lágba csöppenő Trosztnyikov.

Dosztojevszkij művészi világában olyan irodalmi hős élheti meg a Szegény emberekben ábrázolt históriát, aki képes külső és belső világát egymásra vetítve elsajátítani azokat a létélményeket, szellemi és érzelmi tapasztalatokat, melyek eredményeképpen Gyevuskin teremtőjévé válik az ön- és világértékelő reflexív szeretetnek.

Ennek nyomán alakul a világ és benne az ember.

Az érlelődő szellem és lélek, s az így folyamatosan változó világ natúrá- jának a bemutatására pedig a pályakezdő Dosztojevszkij a regény a kisregény- poétikai sajátosságokat felmutató elbeszélés műfaját választja. E műfajt mélyen gyökerezteti az irodalmi kulturális hagyományban, az orosz hagyomány kiemelt részeként kezelve az ó- és újszövetségi szövegeknek orosz irodalmi alkotásokon is átszűrt, tehát poétikai megformálási módozatokban testet öltő értelemvilágát.

Gyevuskin ennek köszönhetően mutatkozik meg jó pásztorságának teljes fé- nyében, a puskini elgondolást nem művészi minőségében, hanem gondolati ösz- szetettségében túlragyogva.

További a témáról